2025-ben új fejezet kezdődik a Majki Kamalduli Remeteség és Esterházy-kastély történetében. A csend birodalmaként is emlegetett, Európa-szerte egyedülálló műemlékegyüttes vagyonkezelési feladatait ismét Oroszlány Város Önkormányzata veszi át.

A Majki Kamalduli Remeteség és Esterházy-kastély pályázati programjának sikeres elbírálását követően hosszú tárgyalási folyamat eredményeként Oroszlány Város Önkormányzata aláírhatta az üzemeltetés átvételére vonatkozó szerződéseket, melyek Lázár János építési és közlekedési miniszter aláírásával váltak joghatályossá. A műemlékegyüttes továbbra is állami tulajdonban marad, de a működtetés és a helyi szintű fejlesztés lehetőségei a városhoz kerülnek. Ezzel a lépéssel a Majki Műemlékegyüttes sorsa ismét szorosabbra fonódik Oroszlánnyal, és új lehetőségek nyílnak meg a helyi kulturális és turisztikai kínálat gazdagítására.

A remeteség évszázadokon át ívelő, gazdák gyakran változó sorával tűzdelt, viharos történetet tudhat maga mögött, így egyáltalán nem áll távol tőle a legújabb üzemeltető váltás. A Vértes festői dombjai között megbújó, egykor némasági fogadalmat tett kamalduli szerzeteseknek otthont adó épületek sorsa rendkívül változatos képet mutat. A Majki Remeteség építését Esterházy József kezdeményezte a 18. század elején, és 1733-ban tette le az alapkövet a kamalduli rend számára. A kamalduli barátok az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára, és megkezdték a rendi életet a folyamatosan épülő kolostorban és a cellaházakban.

A remeteség egészen 1782-ig működhetett, ugyanis II. József rendelete feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem folytattak a társadalom számára „hasznos” tevékenységet. Ezt követően a komplexum sorsa gyökeresen megváltozott, és az Esterházy család birtokába került, akik kezdetben bérbe adták. 1806-tól kezdődően komoly posztómanufaktúra üzemelt az épületekben, amely egyben Magyarország első textilgyára volt.

Ezt követően 1860-tól egészen 1945-ig, az államosításig az Esterházyak vadászkastélyként használták a főépületet, míg a remeteházakban a vendégek, majd a személyzet kapott elhelyezést. A 20. században a műemlékegyüttes hasznosítása még változatosabbá vált, falai között működött hadi kórház, szolgált katonai szállásként, volt mezőgazdasági szakközépiskola, fiúkollégium, egy időben úttörőtábor és magyar írónők alkotóháza, de helyet kapott benne gépraktárház is az évek során.

A tulajdonosváltások a rendszerváltás után is folytatódtak és 1992-ben, a műemlékegyüttes megint új gazda – Oroszlány Város Önkormányzatának – kezébe került. Ennek a lépésnek a hátterében az a központi döntés állt, hogy a települések helyi jelentőségű ingatlanjait és korábbi állami kezelésű műemlékeit önkormányzati tulajdonba adták, lehetővé téve a helyi fejlesztést és hasznosítást. Az Oroszlányi Önkormányzat azt a célt tűzte ki már akkor is, hogy a komplexumot turisztikai célra fejlessze.

A nagyszabású tervek megvalósítása azonban központi forrásokat igényelt. Ennek eredményeképpen a műemlékegyüttes 2001-ben visszakerült állami tulajdonba, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (később a jogutód NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.) kezelésébe. A tulajdonosváltozás oka az volt, hogy a több milliárd forintot felemésztő teljes körű műemléki felújítási projektek megvalósításához, és a szükséges uniós források hatékony lehívásához állami kezelés és központi irányítás volt szükséges, mivel az önkormányzat anyagi és humánerőforrásai nem voltak elegendőek ekkora beruházás lebonyolításához. Ez a fordulat indította el az átfogó műemléki felújítások korszakát.

De a felújítási munkák nemcsak a megújulásról, hanem a látogatói élmény megteremtéséről is szóltak. Ezen időszakban a Majki Műemlékegyüttes két nagy felújítási ütemen esett át, amelyeknek köszönhetően a komplexum ma már turisztikai élményközpontként várja a látogatókat.

Az I. ütem keretében, 2012-től 2015-ig a főépület, az U-alakú Foresteria (az egykori konvent, később Esterházy-kastély) épülete, valamint a hozzá kapcsolódó terek újultak meg. Míg a II. ütemben, 2018 és 2022 között a remeték lakhelyeire, az ún. klauzúrára és a kertekre fókuszáltak, amely során hét cellaház kapott teljeskörű restaurálást és új funkciókat, tíz további cellaház esetében pedig külső felújítás és tetőszerkezet-javítás történt. Ezzel párhuzamosan megújult a grottakápolna és a szökőkút, helyreállították a barokk rendszerű mértani kertet, a csonka templomtornyot, a kriptát, a jégvermet, az előkertet és a díszkaput, továbbá részlegesen helyreállították az angolkertet is.

A felújítási munkálatok jelentős növekedést hoztak a látogatószámban. A fejlesztéseket megelőzően átlagosan 16.000 fő kereste fel a műemlékegyüttest évente, azt követően pedig átlagosan 36.000 fő váltott jegyet a majki remeteségbe.

Mostanra a Majki Műemlékegyüttes még azoknak a régi oroszlányiaknak is tartogat érdekes újdonságokat, akik az évtizedek alatt látták és átélték a helyet érintő változásokat. Az egyik ilyen különlegesség a csonka templomtorony felújításának köszönhető, amely napjainkban kiállítótérként és kilátópontként is működik. A felújítás II. ütemét követően ugyanis már lehetőség nyílt felmenni a megújult harangtoronyba is, ahonnan különleges kilátás nyílik az egykori remeteségre és a környező tájra.

A torony különlegessége, hogy az egyhajós templom a rend feloszlatása után, 1810 nyarán egy villámcsapás következtében leégett, a romos épület köveit pedig elszállították, így maradt meg a torony magányos, monumentális csonkja. A másik jelentős újdonság a templomhoz tartozó kripta, amelyet a fejlesztés során, több mint 100 év után tártak fel. Ez a föld alatti sírkamra, ahol feltehetően a majki szerzeteseket temették el, ma installációk és egy hologramos kisfilm segítségével mutatja be a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait. A kripta várhatóan 2026 tavaszától lesz látogatható a nagyközönség számára.

Tehát a több évtizedes állami üzemeltetés után ismét helyi kézbe kerül a Majki Műemlékegyüttes mindennapi működtetése, amely egy olyan feladat, ami vagyonát tekintve jelentős, ugyanakkor felelősségteljes és megtisztelő is. Bár a mintegy 3,5 milliárd forint értékű műemlékegyüttes továbbra is állami tulajdonban marad, a működtetéssel, vagyonkezeléssel és fejlesztéssel járó feladatok ezentúl Oroszlány Város Önkormányzatára hárulnak aki közfeladat ellátási szerződés keretében 2026. január 1-től az OIH Zrt. tulajdonában lévő Majki Kamalduli Nonprofit Kft-vel kívánja ezt ellátni.

De ez az újabb változás nem jelent hirtelen irányváltást, hanem egy hosszú folyamat természetes folytatását, hiszen a műemlék történeti értékeinek feltárása és megújulásának egy része már megtörtént, most pedig az a szakasz következik, amikor a hely szervesebben kapcsolódhat vissza ahhoz a városhoz, amelyhez történelmileg mindig is kötődött.