Fehér fűz

Fehér fűz
Salix alba

Rövid bemutatás
A fehér fűz a vizek mentének egyik legismertebb fája. Természetes élőhelye a folyók, tavak, patakok partja, ahol gyökérzete jól viseli a nedves, időnként vízzel borított talajt. Gyors növekedésű, terebélyes koronájú faj.

Levél
Keskeny, hosszúkás, lándzsás levelei finoman fűrészes szélűek. A levél fonákja ezüstösen szőrös lehet, innen kapta magyar nevét is. Lombja könnyed, laza hatású.

Virágzás
Virágzási idő: III–IV.
Barkái kora tavasszal, lombfakadás környékén jelennek meg. A fűzfélékre jellemzően kétlaki növény.

Termés
Apró tokterméseiben repítőszőrös magok fejlődnek, amelyek a szél segítségével terjednek.

Évszakos megjelenés
Tavasz – barkák, majd friss, keskeny levelek jelennek meg
Nyár – hosszú, hajlékony ágakon sűrű levélzet fejlődik
Ősz – lombja sárgul
Tél – hajlékony vesszői és jellegzetes fűzalkata könnyen felismerhető

Ökológiai szerep
Korai barkái fontos táplálékforrást jelentenek a korán ébredő beporzóknak. A partmenti talaj megkötésében és az árnyékolásban is jelentős szerepe van.

Érdekesség
A fűzfajok kérgében természetes szalicilátok találhatók; ezek rokonságban állnak az aszpirin hatóanyagának előzményeivel.

Felfedező küldetés
Figyeld meg, milyen keskenyek a levelei, és nézd meg az ágakat, milyen hajlékonyak, könnyen lengenek a szélben.