Magyar kőris

Magyar kőris
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

Rövid bemutatás
A magyar kőris hazánk egyik őshonos fafaja, amely főként folyók, patakok mentén és ártéri erdőkben fordul elő. Gyors növekedésű, nagy termetű lombhullató fa. Jól alkalmazkodik a nedves talajokhoz és az időszakos elöntésekhez. Fontos szerepet játszik az ártéri élőhelyek stabilitásában és biodiverzitásában.

Levél
Levelei páratlanul szárnyaltak, általában 7–13 keskeny levélkéből állnak. A levélkék lándzsás alakúak, szélük finoman fogazott. Lombja könnyed, szellős hatású.

Virágzás
Virágzási idő: III–IV.
Virágai lombfakadás előtt vagy azzal egy időben jelennek meg. A virágok aprók, szirmok nélküli bugavirágzatot alkotnak. Szél porozza be őket.

Termés
Szárnyas lependéktermései csomókban fejlődnek. A magokat a szél terjeszti, így nagyobb távolságra is eljuthatnak.

Évszakos megjelenés
Tavasz – korai virágzás és friss zöld lomb
Nyár – laza, árnyékot adó lombkorona
Ősz – levelei sárgászöldre színeződnek
Tél – fekete rügyei és erőteljes ágrendszere jól felismerhető

Ökológiai szerep
Ártéri erdők fontos fafaja, amely árnyékot és élőhelyet biztosít számos rovarnak, madárnak és kisebb emlősnek. Gyökérzete segíti a talaj stabilizálását.

Érdekesség
A magyar kőris a keskenylevelű kőris egyik Kárpát-medencére jellemző alfaja, ezért természetvédelmi szempontból különösen értékes.

Felfedező küldetés
Figyeld meg a rügyeit! Ha sötét, szinte fekete rügyeket látsz a vesszők végén, valószínűleg kőrissel találkoztál.